Az a fránya gyökér

Alapvetően szeretem a kempingezést és ezt követően is szeretni fogom, történt, ami történt, de tény, hogy sok időbe és pénzbe került, amíg sikerült a fogimplantátum procedúráján átesni. Legalább az orvosok nagyon rendesek voltak velem. Hihetetlen, hogy három másodperc alatt mekkora kárt tud okozni az ember magában: megbotlottam egy fa gyökerében és a földre esve bevertem a fogaimat egy kőbe és azonnal kitörött a fenti, jobb oldali szélső metszőfogamból szinte a teljes látható része. Ráadásul a gyökér is meglazult, úgyhogy ki kellett húzni.

Akkoriban szinte minden héten a fogászaton voltam. Egy nagyon jó rendelőt ajánlottak nekem Budán, ott oldották meg a gondomat egy implantátummal. Híd szóba sem jöhetett, hiszen az látszott volna, ami hátsó, őrlő fogaknál nem gond, mert rejtve vannak, de itt úgy kellett megoldani, hogy semmi ne látszódjon. És hihetetlen, hogy képesek voltak rá: az új fogamnak még a színe is ugyanolyan mint a többi, igazi fogamnak. A lelkemre kötötték, hogyha hosszú életet akarok az implantátumomnak (és egyébként a fogaimnak), akkor mindenképp nagyon vigyázzak a szájhigiéniámra, mossak rendszeresen és rendesen fogat. Izgultam, hogy befogadja-e a szervezetem az implantátumot, hiába mondták, hogy csak nagyon ritka esetben szokott előfordulni az, hogy nem. Szerencsére én a többség csoportját erősítem. Innentől csak tényleg vigyáznom kell rá, hogy tartós maradjon. Nektek pedig javasolnám, hogy vigyázzatok, mert bármelyik pillanatban megtörténhet a baj, de sajnos az élet nem ilyen egyszerű. Mindenesetre, ha a fogaitokkal történik valami, akkor tudok ajánlani egy jó kis rendelőt. Kempingezni pedig biztosan jövőre is el fogok menni.