Éves rutin a Balaton-körtúra

Még középiskolában ismertem meg Viktort, Tomit és Tibit. Osztálytársak voltunk és volt egy kis bandánk, mindig minden megbeszéltünk egymással és sok programot csináltunk. Ez a barátság szerencsére a mai napig megmaradt, pedig már 6 éve annak, hogy leérettségiztünk. A középiskola első évét úgy zártuk már, hogy el se mentünk az évzáróra, mivel fontos dolgunk volt. Elmentünk a Balatonhoz vonattal, egészen pontosan Balatonlelléig, majd ott felpattantunk a magunkkal hozott biciklijeinkre és nekiálltunk a körtúrának. Mivel nem a pénznek a szórásáról, hanem a buliról szólt ez nekünk, ezért végig kempingeztünk. Volt egy tök jó kis cég, amelynek szinte az összes nagyobb balatoni városban volt kempingterülete és iszonyú kedvező áron kínálták a placcot. Végül is 7 napig tartott az, amíg körbeértünk, mert sokszor megálltunk sörözni például, vagy csak simán pihenni. Nem siettünk sehova, nem rekordot akartunk dönteni, nem ez volt a célunk.

Miután annyira jól sikerült ez a nyári 1 hét kempingezés és biciklis túra, így minden azt követő évben ugyanúgy elmentünk és ugyanazokban a kempingekben vertük fel a sátrainkat. Az ideinek pár hete lett vége, és talán az első után ez volt a második legjobb. El is mondom, hogy miért.

Viktor 8 szezont dolgozott le Németországban pincérként. 17 évesen volt lehetőségünk kimenni nyárra az iskola által pincérként dolgozni, hogy a nyelvet tudjuk gyakorolni. Tibinek, Tominak, és nekem elég volt egy szezon. Jó tapasztalat volt, kerestünk egy kis zsebpénzt, és jól is éreztük kint magunkat. Viktor viszont meglátta benne a másfajta lehetőséget, és utána hétszer visszament erre a helyre dolgozni. Összeszedett annyi pénzt, hogy tudott venni magának egy saját lakást, hitel nélkül. Viszont muszáj mellé egy jó lakásbiztosítást is kötni. Első este Balatonfüreden jött ez szóba, majd Tomi mondta, hogy a szülei épp most váltottak biztosítót, Viktornak pedig épp jól jött egy ajánlás.

Lakásbiztosítás ajánlatok tömege jön velünk szembe az interneten, ha csak rákeresünk. Akkora a választék, hogy szinte a bőség zavara miatt se tudunk már dönteni. Tomi szülei több lakásbiztosítás ajánlatot átnéztek, mire sikerült jó döntést hozniuk, így esett a Pannonsafe-re a választásuk. Tomi elmesélte Viktornak, hogy milyen jó tapasztalatai voltak a szüleinek, így Viktort meg is győzte, hogy a legjobb lakásbiztosítást itt fogja találni. Viktor már ismeri annyira Tomit, hogy ő nem szokott túlozni és mondhatni garanciát vállalt rá, hogy ő se fog csalódni. Viktor semmiképp nem akarta elmulasztani, hogy kössön egy jó lakásbiztosítást, mert fontosnak tartja, hogy be legyen biztosítva, amit mind a négyen helyeselünk is.